It's summertime!

Végre! Tegnap kaptam egy hírlevelet, amiből nagyon tetszett egy (több) mondat: A matematikusok kiszámolták, hogy átlagosan 35 naponta történik valami "csoda" mindenki életében. Bár szerintem minden nap egy csoda, mert mindig történik valami az emberrel, ami csodás, akár kicsi dolog, akár az egész életét felforgatja, de ez a nap valóban csodás! LÁssuk csak:
1) túl vagyok az összes vizsgámon több-kevesebb sikerrel (a kevesebb siker sem befolyásolja az őszi záróvizsgámat)
2) Legyőztem egy óriási akadályt: a matekvizsgát!!! Sosem voltunk szoros kapcsolatban egymással, sőt, néha rémálmodtam a matekkal, az egész 3 egyetemi évem alatt ez volt a mumus. De ma végérvényesen búcsút mondok az egész randaságnak! Teljesen fölöslegesnek tartom azt, hogy megjegyezzem a mindennapi élethez a folytonos eloszlásoknak a bizonyítását. Mivel tele van görög betűkkel. És furcsák. És nem tetszik. Viszont rettentő büszke vagyok arra, hogy sikerült beleszuszakolni annyi tudományt az agyamba, amennyi a sikeres vizsgához elég volt, na meg hogy sikerült ezt a tudományt elő is szednem a megfelelő pillanatban, és egészen addig megmaradt a fejemben, amíg kellett. :D Azért ez is nagy sikerélmény! :D
Most már csak arra vagyok kíváncsi, meddig fog még "kísérteni". Na, azt meg látni kellett volna, hogy milyen arcot vág(hat)tam mikor megtudtam az eredményt. Szívem szerint körbepusziltam volna mindhárom tanárt, aki javított, a portást, a takarítónőt, az utcán meg alig bírtam ki, hogy ne visítsak egy nagyot és ne hányjak legalább hat cigánykereket örömömben (az lett volna igazi látvány, mert sosem tudtam csinálni). És mérhetetlen nagy örömömre szolgált kidobni az összes matekgyakorlós füzetet, papírt, fecnit, mindent! Végre fejest ugorhatok a nyárba! :D

Tele vagyok tervekkel, célokkal, dolgom is bőven lesz, de így még szebb, hogy ezt az akadályt is le tudtam küzdeni! Nagyon szépséges nyarat mindenkinek!!! :)))