Nem véletlenül ez a címe a mai bejegyzésemnek, holnap vállgazd vizsga, és "nagyon sokat" készülök. :)
De igazából nem vállalati szempontból jutott eszembe, hanem magánéleti szempontból. (azért én sem vagyok normális, hogy az életemet SWOT-analízissel elemzem :D).
Elgondolkodtam azon, hogy mennyi lemondással jár az élet, mennyi fájdalommal, és hányszor törik össze az álmainkat, akarva-akaratlanul. Ezekkel a veszélyekkel jár az, ha élünk. De ott a másik oldal, a lehetőségeink. Rengeteg lehetőségünk van boldognak lenni, sokszor el sem tudjuk képzelni, mennyi. Azt gondolom, azok az igazán boldog és sikeres emberek, akik az élet csapásaiban észreveszik a lehetőséget a tanulásra, a lehetőséget, hogy javítsanak a hozzáállásukon, szemléletmódjukon, hogy a következő nehéz helyzetre kellőképpen fel tudjanak készülni, hogy ne törje őket ketté. Igyekszek én is így élni, hogy minden egyes negatív helyzetből, "veszélyből" megtaláljam a "lehetőséget" a továbblépésre, arra, hogy megtaláljam a legnegatívabb helyzetben is az örömteli oldalt. Mert igenis van! Csak meg kell keresnünk. Ahhoz még, hogy sikerüljön előre nézni, és ne csak hátra, arra is szükség van, hogy őszinték legyünk magunkhoz, tisztázzuk magunkban, mit szeretnénk elérni. De a legnagyobb szükség arra a békére van, amit csak attól a Személytől kapunk meg, aki a legjobban ismer és szeret minket. Nélküle megbénulnánk a fájdalomtól. De ahogy egy közhely mondja, ha egy ajtó bezárul, megnyílik egy másik. Ez így van.
Azt hiszem, mondhatom, hogy az utóbbi időben sikerült így szemlélnem a dolgokat, és kijelentem, hogy igen, minden negatív tapasztalat ellenére boldog vagyok, és kiegyensúlyozott. Nem hagyom, hogy ezen bárki, vagy bármi változtasson.
Mindenkinek nagyon szép és lehetőségekkel teli napot kívánok!
Die blonde Nestea :)